A Vakoknak és autistáknak szóló fejlesztéseink története

 A vakoknak szóló egyik legelső fejlesztésünk a HomeLab alapú BraiLab basic 1985-ben jelent meg, és összesen 400 darab készült belőle. Ez volt az az eszköz melynek segítségével a magyar vakok megismerhették a számítástechnikát.

BraiLab Basic, Magyarország első beszélő gépe vakoknak (1985)

Ennek továbbfeljesztése, a BraiLab Plus már olyan segédeszköz volt, amivel a vak emberek igazi számítógépes munkát is vállalhattak.

BraiLab Plus, az első számítógépes munkalehetőséget adó segédeszköz (1987)

 A legelterjedtebb segédeszközünk a BraiLab PC volt. A DOS-os IBM PC-s időben, szinte minden számítógép használó magyar vak ezt az eszközt használta, ami a Text-to-Speech mellett beépített ernyőolvasóval is rendelkezett.

A legelterjedtebb segédeszköz a DOS-os korszakban (1991)

 A kézi számítógépek, a PDA-k megjelenése után nem sokkal, két GVOP pályázati támogatás segítségével készítettük el, Juhász Zoltán vezetésével a Pannon Egyetem-ről a MObil SegítőTársat (röviden MOST). Ez abban volt újszerű, hogy az érintőernyőt tette használhatóvá vakok számára úgy, hogy a teljes és a rövidírású Braille szövegeket az ujjukkal írhatták be az okostelefonos alkalmazásokba. Ezeket a rezisztív ernyős eszközöket még ma is sokan használják. Kimondott célunk a MOST rendszerrel az volt, hogy olyan vak embereknek nyissuk meg a számítástechnika világát, akik addig idegenkedtek tőle, és a bonyolultabb grafikus ernyőolvasókat nehezebben tanulják meg.

Braille bevitel ujjal, először a rezisztív ernyőkön.

 A MOST rendszer fejlesztésekor arra is figyeltünk, hogy operációsrendszer váltásnál folytathassuk a kitűzött céljainkat, így megjelenhettünk az Androidos kapacitív ernyős MObil SegítőTárs-akkal.

Régi Androidos telefonok ragasztott Braille maszkokkal.